Változtak a hőszigetelési előírások! Érdemes számolni vele!

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35 százaléka a falakon, 15-20 százaléka a tetőn, 10-25 százaléka a nyílászárókon át, 10-15 százaléka pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt. E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget. A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47 százalkkal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32 százalékkal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40 százalékkal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek a homlokzati hőszigetelésnél? A meglévő vagy tervezett falszerkezet és az elérni kívánt energetikai szabvány alapján itt megtalálod

Milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek magastető hőszigetelésénél? A meglévő vagy tervezett tetőszerkezet és az elérni kívánt energetikai szabvány alapján itt megtalálod!

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint. 2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7 százaléka, vagyis kb. 313 000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek. A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó új határértékeket a 2015. január 1-jétől életbe lépő 20/2014 (III.7) számú BM rendelet szabályozza, amely módosítja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletet.

.