Minta a falon, avagy a tettes nincs egyedül

Miss M., a krimikből ismert híres vénkisasszony is jól ismeri a hőszigetelt és a hőszigeteletlen épület közötti különbséget. Az otthonául szolgáló csendes falucskában vannak olyan házak, amelyek már korszerű falazattal épültek és vannak olyanok, mint például az övé, amelyre utólag került fel a hőszigetelés. Amikor egy újabb rejtély kibogozásával foglalkozott, akkor döbbent rá, hogy még mennyi mindent nem tudott a hőszigetelés fontosságáról.

 

Miss M. nosztalgiázik

Miss M. elégedetten dőlt hátra kényelmes foteljében. Mióta elkészült az ódon ház külső falain a hőszigetelés, sokkal kellemesebb volt a lakás klímája, arról nem is beszélve, hogy mennyivel kevesebbet fizetett a fűtésért. Miss M. is haladt a korral, így hát bekapcsolta számítógépét és megnézte emailjeit. Nosztalgiával emlékezett vissza a régi szép időkre, az ötórai teára és a hozzá tartozó vajas süteményre valamint arra, hogy annak idején szépen felbélyegzett borítékból hullottak ki a rejtélyre utaló bizonyítékok és nem a világhálón keresztül érkeztek. A szép emlékek azonban elillantak, amikor eszébe jutott, hogy akkoriban mennyivel hidegebb volt az otthona.

 

A rejtély dróton érkezik

Miss M. hosszú élete során sok rejtéllyel találkozott már, könyvtárszobában is és paplakban is, nyomozott pályaudvaron és szállodában, de még az Antillákon is, most azonban a kérdés ott villódzott az orra előtt, a számítógép monitorán. Miss M. mailjei között két fényképre bukkant, melyeket régi jó barátja küldött. A képeken első pillantásra nem sok minden látszott, leginkább talán arra a „Fehéres-szürke foltok egy szürkés-fehér háttéren” című kompozícióra emlékeztette, amelyet tavaly látott a Modern Festészeti Múzeumban, ahová unokaöccse minden tiltakozása ellenére elcipelte. Amikor azonban Miss M. jobban szemügyre vette a fényképeket, akkor észrevette, hogy szabályos, de elmosódott szürkés színű hálózatot ábrázol. Arra hasonlított, amikor Miss M. blúza zsebében felejtett egy négyzetrácsos noteszlapot és már csak akkor vette észre, amikor mosás után előbányászta a tiszta ruhák közül. A rejtvény fel volt adva.

Közelebb a megoldáshoz

A feladó szerencsére mellékelt a képekhez némi magyarázó szöveget: 44 cm vastag fal, zsákos hőszigetelő habarcsba rakva, rajta házi keverésű vakolat. Miss M. ezzel kicsit közelebb jutott a megoldáshoz: a fényképeken tehát egy ház levakolt homlokzatát látni, amin a megszokottól eltérően szabályosan kirajzolódnak a fugák. Közelebb jutott ugyan a megoldáshoz, de még nem oldotta meg, hiszen az a kérdés nyitva maradt, hogy vajon miért is rajzolódnak ki a fugák?

 

Mit mond a szakirodalom?

Miss M. a könyvespolcához lépett és az egymás mellett sorakozó szép számú orvosi szakkönyv mellől levette könyvtárának egyetlen műszaki kötetét, egy építéssel foglalkozó munkát, melyet unokaöccsétől kapott tavaly Karácsonyra. Belelapozott és sok újat tudott meg. A falazóelemekből készülő falazatokban a falazóelemeket a fugák választják el egymástól. Hagyományosan a fugákban elhelyezkedő falazó habarcs köti össze a falazóelemeket, ezen kívül számos egyéb fontos funkciója is van, de Miss M. ezeket most átlapozta. Az utóbbi időkben meghonosodtak olyan falazási technológiák, amelyeknél a falazóelemek közötti fugákban nincsen habarcs, vagy azért mert valamilyen más módon kapcsolódnak egymáshoz, vagy mert nem habarcsot, hanem másfajta kötőanyagot alkalmaznak.

 

De miért rajzolódnak ki a fugák?

Függetlenül attól, hogy mivel kapcsolják össze a falazóelemeket, vagyis van-e valami a fugában, és ha igen akkor mi, az inhomogén falazóelemek függőleges fugáinál egy olyan jelenség áll elő, ami végülis nyomra vezette Miss M-t. Az üreges kiképzésű falazóelemek üregekből és bordákból állnak, tehát nem homogének, ami azt is jelenti, hogy a jó hőszigetelő képesség nem a fal teljes felületén jelentkezik, hanem a falazóelemek középső mezejében. Tekintve, hogy a falazóelemek rasztere általában 25 x 25 cm, a jó hőszigetelő mezők szép szabályosan elhelyezkedő nagyjából két tenyérnyi foltokat jelentenek.

A tettes nem egyedül jár

És mi van a többi helyen? Ha megnézünk egy inhomogén, vagyis üregekből és bordákból álló falazóelemet, akkor jól látható az, ami amúgy logikusan ki is található (a logika volt Miss M. igazi erőssége): a falazóelem négy függőleges felületét alkotó külső bordái a belsőknél jóval vastagabbak. Ez könnyen megérthető, hiszen valaminek össze kell tartania a falazóelemet a gyártás, a szállítás és a beépítés során. Ezt továbbgondolva az jutott Miss M. eszébe, hogy akkor lenne tökéletes a dolog, ha a falazóelem egy kígyóhoz hasonlítva beépítés után levedlené külső vastag bőrét és homogénné, egyenletesen jó hőszigetelővé válna a falazat. Ez azonban sajnos nem megy és ezek a vastagabb felületi bordák hőhidat alkotnak.

 

A rejtély megoldódik

Nem lenne jelentőségük ezeknek a mikró hőhidaknak, ha amúgy nem javult volna az utóbbi időkben ilyen ugrásszerűen a külső határoló szerkezetek és köztük a falazatok hőszigetelő képessége – olvasta tovább Miss M. Amíg igen nagy mennyiségű energia áramolt ki az ablakokon, az ajtókon, a födémek felé és a falak homogén részein, addig senki sem figyelt fel erre a problémára. Ezzel tehát célhoz is ért Miss M., megtalálta a rejtély megoldását: a fugák mikró hőhidai rajzolódtak ki a fényképen ábrázolt homlokzaton. Jó hőszigetelésű házaknál és jó hőszigetelő képességű falazatoknál foglalkozni kell ezzel a problémával is.

 

Mikró hőhidak „lakat” alatt

A könyvben még áthidalókról, csatlakozó szerkezetekről és egyéb, Miss M. számára idegen dolgokról is szó esett, de kifinomult női ízlésével Miss M-nek először az jutott eszébe, hogy milyen csúnya is egy ilyen épülethomlokzat és azon töprengett, hogy ha ilyen gond jelentkezhet egy egyrétegű inhomogén falazatnál, akkor nem jár-e jobban az építtető, ha teljes felületen alkalmazott hőszigeteléssel lezárja ezeket a mikró hőhidakat is?

Miss M. elgondolkodva tette vissza a polcra a szakkönyvet.

 

Mint jelent mindez annak a háztulajdonosnak, aki rezsit szeretne megtakarítani?

Ha azt szeretnénk, hogy házunk falazata úgy legyen jó hőszigetelő, hogy se a téglák fugái, sem a nyílászárók körül, esetleg a födém és a falazat találkozásánál ne keletkezzenek un. hőhidak, tegyük a falazatot homogénná hőszigeteléssel. Ezzel nem csupán a fent bemutatott szépséghibákat kerülhetjük el, ami nem többek között akár penészedéshez is vezethet, de így a lehető legnagyobb fűtési energiamegtakarítást érhetjük el házunk utólagos vagy építés során történő hőszigetelésével.

.